Nguyen Anasztázia blogbejegyzése

Nguyen Anasztázia blogbejegyzése

2013. 02. 05.
Megosztás

Nguyen Anasztázia új életet kezdett.

A Felix Promotion menedzserirodával együttműködő sprinter az év elején az USA-ba, Houstonba költözött, ahol megkezdi egyetemi tanulmányait, ahol olimpiai bajnok futók foglalkoznak vele, többek közt Carl Lewis. A 19 éves sportoló blogot vezet kinti életéről, ebből olvashatják most a legfrissebb bejegyzést.

"Ezen a héten elkezdtük könnyíteni az edzések. Csütörtök reggel indultunk New Yorkba, ahol a megérkezés után pihentünk egy kicsit, majd a pályára mentünk átmozgatni. Kicsit furcsa volt, hogy rövidnadrág helyett téli kabátot kellett felvennem, de ezt is túléltem valahogy. Tudtam, hogy két magyar futó, Jancsurák Sophie és Szalai Benji is itt lesz, ezért már nagyon vártam ezt a versenyt.

A versenyen két kategória volt a College és a Championship. Én a Championship-ben futottam, mivel ez volt az erősebb csoport ezért utólag azt mondom, hogy jobb lett volna a másikban futni, mert akkor lehetőségem lett volna még egyet futni 60m-en és tudtam volna még javítani. Pénteken délután futottam a 60m-t 7.68mp-es eredménnyel, ami jobb, mint a múlt heti, de még mindig fáradtnak érzem magam mind fizikálisan, mind mentálisan. Ami érdekesség, hogy míg múlt héti verseny előtt tűzriadó ébresztett, most a futás előtt volt egy kis tűzriadó. Úgy látszik, mostanában hozzá kell szoknom ezekhez.

Szombaton 200m-t is futottam, amelyen 25.19 mp lett az időeredményem. Az eredményekkel még mindig nem vagyok elégedett, de tudom, hogy a szervezetemnek még idő kell, hogy megszokja a sok változást és nem egyik percről a másikra kell a jó eredményt várni.
Ezt az itteni edzők is teljesen mértékben megértik, sőt még ők figyelmeztetnek rá, hogy ne legyek telhetetlen és adjak időt magamnak. Ezekben a napokban kapott el először a honvágy, mert bár jól kijövök az itteni edzőkkel, de nagyon hiányzik, hogy tudjam, Dezső ott van a pályán, figyel és utána elemezzük a futást, vagy edzésen megkérdezze hogy érzem magam és mi volt az iskolában. Mégis csak több mint 10 éve dolgozunk együtt.

A szombati verseny után Sophie-val elmentünk vacsorázni, majd bejártuk New York egy részét. Nagyon jót tett lelkileg egy kis beszélgetés egy régi ismerőssel, nagyon jól éreztük magunkat. Voltunk a Time Square-en, a Central Parknál, a 5th Avenuen sétáltunk a Rockefeller Center-hez és Grand Central Terminálhoz. Kiadós kis séta volt, de nagyon jó volt, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer New York utcáin fogok sétálgatni.

Hazafelé úton beszélgettem egy dobó fiúval. Többek között Kiss Balázs, Fazekas Robi, Pásztor Bence, Annus Adrián, Hudi Ákos neve is szóba került, de a legtöbbet természetesen most Pars Krisztiánról beszéltünk. Nagy tisztelettel és csodálattal beszélt a magyar dobokról és én igazán büszke voltam."

(Forrás: Naszti)