Héraklész Gála előtt: a program hatása a Magyar Csapat londoni szereplésére

Héraklész Gála előtt: a program hatása a Magyar Csapat londoni szereplésére

2013. 01. 21.
Megosztás

A magyar sportolók londoni eredményei a 2001-ben elindított Héraklész program sikerét is jelzik. Az olimpián a 148 magyar résztvevőből 103 (70 %) szerepelt hosszabb-rövidebb ideig a programban. A sportolók 84 esetben végeztek az 1-6. helyek valamelyikén, ebből 50 esetben (60%) egykori, vagy jelenlegi Héraklész-kerettag érte el a pontszerző helyezést. A fotón jobbról a második a korábbi Héraklész-díjas vívó, London bajnoka: Szilágyi Áron.

A Héraklész program 14 éves kortól 20 sportág legtehetségesebb utánpótlás-korú sportolóit támogatja. A Héraklész Bajnokprogram a sportolók 18 éves koráig a válogatott központi edzőtáborait és keretedzéseit biztosítja, továbbá a válogatottak felkészítésében résztvevő edzők javadalmazásához is hozzájárul. A Héraklész Csillagprogram 19 éves kortól az edzőtáborok mellett további feladatokat, ezek között kiemelten a nemzetközi versenyeztetést is támogatja.

Fentieken túl a tudományos háttér, a rendszeres antropometriai, pszichológiai, pedagógiai, terhelés-diagnosztikai mérések a program révén a teljes vertikumban biztosítottak.

A programok indulásakor többek között az alábbi sikerkritériumok fogalmazódtak meg (idézet az Ifjúsági és Sportminisztérium, Héraklész program indítására vonatkozó előterjesztéséből, 2001. május):

1. A korosztályos világversenyeken a programban résztvevő sportágaknak a korábbi időszakokhoz képest eredményesebben – több aranyérmes és dobogós helyezés – kell szerepelniük.

2. A korosztályos világversenyeken dobogós helyezést elért magyar versenyzőknek a programból kell kikerülniük.

3. A Héraklész Tehetséggondozó Programban résztvevő sportolók túlnyomó többségének idővel be kell kerülniük a sportági felnőtt válogatottba.

4. A 2008-as olimpiát követően, az olimpiai csapat gerincét a Héraklész Tehetséggondozó Programban korábban részt vett sportolóknak kell alkotniuk.

5. A 2008-as olimpiát követően az érmes helyezések túlnyomó többségét, a Héraklész Tehetséggondozó Programban részt vett sportolóknak kell nyerniük.

Az elmúlt időszakra visszatekintve megállapítható, hogy az előzetes tervezés, illetve a programmal szembeni erőteljes elvárások teljes mértékben beigazolódtak, illetve teljesültek.

1. A programnak köszönhetően éveken át folyamatosan emelkedett a sportágak nemzetközi eredményessége. Az eredmények azt igazolják, hogy az évenkénti természetes hullámzást is figyelembe véve, a korosztályos nemzetközi eredményesség megközelítette a magyar sport jelenlegi bázisán elérhető maximumot. A jövőben a jelenlegi eredményesség szinten tartása lehet a reális célkitűzés.

2. A program informatikai rendszerében minden, a Héraklész kerettagokkal kapcsolatos fontos információ rögzítésre kerül. Ennek alapján az is megállapítható, hogy a támogatott 20 sportág korosztályos világversenyeken elért 1-8. helyezéseit szinte teljes egészében a Héraklész-kerettagok érik el.

3. A Héraklész-kerettagok egyre nagyobb arányban jelennek meg a felnőtt válogatott keretekben. Az arány egyes sportágakban a 100%-ot közelíti (pl. úszás, torna), más esetekben a sportágak jellege miatt eltérő mértékű.

4. Míg a pekingi olimpián a résztvevő 170 fő magyar sportolóból 63 fő (37%) volt a Héraklész program kedvezményezettje, addig Londonban a 148 fő magyar résztvevőből 103 fő (70 %) szerepelt hosszabb-rövidebb ideig a Héraklész programban.

5. A londoni olimpián a magyar sportolók 84 esetben végeztek a pontszerző 1-6. helyek valamelyikén. Ebből 50 esetben (60%) volt, vagy jelenleg is Héraklész-kerettag érte el a pontszerző helyezést.

Az egyéi és csapatsportágakat külön-külön is célszerű megvizsgálni, hisz utóbbiakban a sportágak jellege miatt nagyobb arányban szerepelnek olyan idősebb korú sportolók, akik a Héraklész program indulásakor, túlkorosként már nem lehettek a program kedvezményezettjei.

Az egyéni sportágakban 42 darab 1-6. helyezésből 29 (69%), héraklészes sportolóhoz kötődik, míg a vízi- és kézilabdában pontszerző 42 főből 21fő (50%) volt, vagy jelenleg is héraklészes.

Ha I., II., III. stb. helyezésenként külön-külön vizsgáljuk meg a héraklészes sportolók jelenlétét akkor az alábbi képet kapjuk.

A londoni 8 aranyéremből tehát a Pars Krisztián kalapácsvetésben szerzett első helyét kivéve valamennyi aranyérem megszerzése héraklészes sportolóhoz kötődik. A női kajak négyesből Kovács Katalin és Fazekas Zur Krisztina, míg a férfi kajak kettesből Kökény Roland, kora miatt nem szerepelhetett korábban a Héraklész programban.

A Héraklész program célkitűzései maradéktalanul megvalósultak. A program sikeres működésének köszönhetően jelentősen javult a támogatott sportágak korosztályos világ- és Európa-bajnokságokon mutatott eredményessége. A program által támogatott és a korosztályos világversenyeken rendre elöl végző fiatal sportolók a jelentős lemorzsolódás ellenére a XXX. Nyári Olimpiai Játékokon Londonban eredményes Magyar Csapat gerincét képezték. A Héraklész program rendelkezik azokkal a tartalékokkal, melyeket kiaknázva, a kínálkozó továbbfejlesztési lehetőségeket megvalósítva, az olimpiai eredményességünk stabilizálható.

(Szerző Tóth József, a Héraklész program igazgatója, mellette balról Szabó Bence, a MOB főtitkára)